VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


PETHŐ Sándor
( Pásztori, 1885. március 1. - Balatonfüred, 1940. augusztus 25. )

újságíró, történész

Középiskolába a győri és a pápai bencés gimnáziumba járt, Sopronban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909 és 1918 között Budapesti Főgimnáziumban tanított, majd 1924 után kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet c. folyóiratot, majd munkatársa, az 1934–1938-as években főszerkesztője a Magyarság c. napilapnak. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője a Magyar Nemzet c. napilapnak. Tanulmányaiban gyakran konzervatív nézeteket vallott, de a németellenes harc közel hozta a haladóbb áramlatokhoz. Balatonfüreden autóbaleset áldozata lett. Szobrát, Majoros István szobrászművész alkotását 2015-ben Balatonfüreden a Tagora sétányon Jókai Anna költő avatta. Sírja a Kerepesi úti temetőben van.
  M.: Politikai arcképek. Bp., 1911. – Sorsok. Bp., 1913. – A szabadságharc eszméi. Bp., 1916. – Világostól Trianonig. Bp., 1925. – Viharos emberöltő. Bp., 1929. – Görgey Arthúr. Bp., 1930. – Magyar Capitoliumon. Bp., 1932. – A magyar nemzet története. (Tsz.) Bp., 1933. – A magunk útján. Bp., 1936. – Csillagos órák. Bp., 1939.
  I.: SZEKFÜ Gyula: ~. = MN., 1940. szept. 1. – PAMLÉNYI Ervin: ~ emlékezete. = MN., 1965. márc. 7. – PETHŐ Tibor: Apám emléke. = MHl., 1985. 9. sz. – BfÉL – MKtL IX. köt. – RÚL XV. köt. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt.